Ezzel a posttal tuti hogy nagyon sok ember agyát fogom pillanatok alatt felkúrni, de nagyon fel van kúrva az én agyam is...

Magyar vagyok.

Magyarországon születtem, Magyarországon nőttem fel, Magyarországon élek.

Magyarul beszélek.

Magyarul írok...

Az iskolában tanultam irodalmat, és nyelvtant is.

Megtanultam írni.

Nézegetem a facebookot, és az általános netes szlenggel, rövidítésekkel találkozom, mint re, pill, vok, nemtom, és a többi. Valaki ismerőse lett valakinek, megnézem ki az. Egy Magyar srác. Tudom, hogy nem szabad leírni, mert csúnya szónak számít, de ő egy Magyar cigány.

A problémám ott kezdődik, hogy kedves mondjuk László, a nevét is úgy írja: Lacikaa. Lacikaa egy két tannyelvű középiskolába jár, Budapesten. Lacikaa üzenőfalán hirdeti, hogy ő márpedig Magyar. A következőképpen néz ez ki:

"Maggggyar vvvaggyokk ggecciiiik!!!".

Igggggen, Lacikaa hattttárrrrrozzzzotttttan, hallllmmmozzzzzottttttttan Maggggyar.

Csak éppen nem tud Magyarul írni.

De nem ez baszta ki a biztosítékot.

Az egy képe alatt található kommentek összessége volt. Idézem:

"X: jiduj de bidaro ida kidis drágám idezt idel csidipted na csok

Lacikaa: kösz béby bogyom(K)(L)

Y: VagganyyVagy;)(L)
Jokepppp :Đ(K)

Lacikaa: köszike(K)".
 

Na EZ baszta ki a biztosítékot.

És most jöjjön az agyatok felkúrása.

Kitaláltam.

Aki Magyarnak vallja magát (és itt egyaránt gondolok romákra, zsidókra, külföldi szülőktől származó, de már Magyarországon született Magyarokra, stb.), annak 14 éves korában, az általános iskolai 8. osztályos nyelvtan vizsgán kívül kötelező legyen elmenni egy központi nyelvtani felmérésre, ahol kiderül, hogy van-e annyira Magyar, hogy tud helyesen írni.
Ha elbukik a felmérésen, fél év múlva menjen vissza egy második felmérésre.

Ha azon is elbukik, kérdezzük meg tőle, hogy a Magyaron kívül melyik állampolgárság a szimpatikus a számára, és cseréljünk. És aztán menjen oda, ahová akar. Csináljon azt, amit akar, Máshol. Mert a Magyar ember tudjon Magyarul.

Nem azt kérem, hogy megtanuljon fogalmazni, mert az néha még nekem sem sikerül, nem hogy neki. Nem is azt kérem, hogy professzionális szinten alkalmazza a Magyar nyelvet. Azt kérem tőle, hogy tartsa be azokat az igen egyszerű, ám mégis fontos nyelvtani szabályokat, amit az általános iskolában megpróbálnak a fejébe verni. Nem olyan nehéz. Ha nem sikerül, legalább használjon Word-öt, abban van helyesírás ellenőrző, sőt, ha már facebookon posztol, legalább nézze meg, hogy mit húz alá piros hullámos vonallal az ablak, és javítsa ki.

Nem azért kérem ezt, mert azon múlik az ország sorsa, hogy hányan tudnak helyesen írni, vagy hányan nem. Azért kérem, mert aki Magyarnak vallja magát, az tudjon Magyarul. Mert illik.

Mert amúgy is kezd elveszni a Magyar nyelv gyönyöre, mert már így is minden félig angol, mert mindenre találtunk egy rövidítést, egy szlenget, egy könnyebben, és gyorsabban leírható, vagy kimondható szinonimát, mert sietünk. Mert minél több információt próbálunk minél kevesebb idő alatt közölni.

De próbáljuk szem előtt tartani, hogy ér-e annyit az általunk közölni kívánt információ, hogy erre rámenjen édes, ékes anyanyelvünk.

És elnézést a rengeteg szóismétlésért, de így jött ki szépen:)

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.