Legenda születik
2011.02.08. 08:19
Ezt a posztot egy igazi legendának ajánlom.
Aki nem tudja mi az a RPCJ, vagy kicsoda FreddyD, annak ajánlom, hogy mielőtt elolvassa ezt a posztot, nézzen utána a dolgoknak, mert állíthatom, nem fog mindent érteni.
Kb. 3 évvel ezelőtt felhívták a figyelmemet egy blogra, ahol mindenféle számítógépes játékok különböző hibáit mutatja be egy srác. Na mondom nézzünk rá, annyira nem lehet rossz, úgyis szeretek játszani, legalább tudom, hogy mivel nem szabad. Onnantól kezdve minden másnap azt néztem, hogy mikor rak fel új videót a srác.
Azt hiszem bátran kijelenthetem, hogy FreddyD eddig minden igazi számítógépes játékosnak nyújtott olyan örömöket, amiket az angolul nem tudók (AVGN), vagy a lusták nem kaphattak meg. Nekem ez talán olyan volt, mint az első szex. Kétkedve, és félve mentem bele, de a végén rájöttem, hogy ezt akarom csinálni minden nap. Mármint FreddyD videóit nézni.
És ez az állapot egészen mostanáig tartott. FreddyD bazárja ugyanis bezár.
Biztos vagyok benne, hogy nem egyedül engem érint ez a probléma, ugyanis ha csak Freddy Twitterét nézem, azért van pár követője.
Freddy: az utolsó „videódban” azt mondtad, nem vagy legenda, és 5 hónap múlva úgyis mindenki elfelejt. Az kell mondanom, tévedsz.
Hiszen elég csak annyit mondanom, hogy vérző busz, City Interactive, Stella, esetleg Friedrich von IQ betyár, és ha még ez sem lenne mérvadó, elég az, hogy ha egy boltban valaki meglátja a Mesterlövészt, rögtön te jutsz róla eszébe. És biztos vagyok benne, hogy ez még nagyon-nagyon sokáig így is marad.
Megtanultuk tőled, hogy a gravitáció mit sem ér, hogy egy kamion hátrafelé akár ezerrel is tud menni, láttunk gumicsípőt, meg halál utáni táncot, egyhelyben megforduló náci katonát, küldetést, amiben egyetlen gombot kell csak megnyomni. Megtanultuk, hogy a falakon igenis át lehet menni, de egy bárpultra csak az ablakpárkányon keresztül lehet felmászni, és azt is, hogy semmit nem kell csinálnod a börtönben ahhoz, hogy a rendőrök lelőjenek. És ha le is lőttek, a súlyzó azért nem esik ki a kezünkből.
Arra is rájöttünk, hogy az amerikai katonák inkább futni hagyják az ellenséget, és csak hosszas hajsza után verik őket el, és arra is bizonyítékot nyertünk, hogy igenis, létezik olyan, hogy a semmiből tűnnek elő ellenséges katonák.
Általad láttunk száguldó traktort és kombájnt, idegesítő ellenfeleket a pályán, falba beakadó kispolákot, és falba beakadó bármit, földbe süllyedő embereket, falon átlógó fegyvereket, sőt azt is miattad tudtuk meg, hogy a falakon át lehet lőni úgy, hogy az ellenség nem is lát.
Sorolhatnám még, hogy mi mindent tanultunk tőled, de vannak ennél fontosabb dolgok is.
A kitartás, a szenvedély, az erő, és az akarat, amivel olyan játékokat is végigjátszottál, amik arra sem voltak érdemesek, hogy egyáltalán lepréseljék őket egy gyárban.
Sajnos azt kell mondanom – és ezzel biztosan nem vagyok egyedül – hogy te lettél a magyar PC gamerek hőse.
Tudom, nyálas, meg csöpögős, de igazán sok sikert kívánok az élet minden területén, remélem a filmes téma nem szűnik meg, és fogunk még felőled játékkritikákat látni.
Freddy:
Legenda lettél.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
